• Tápláld az Egészséged!
  • Tápláld az Egészséged!
  • Tápláld az Egészséged!

A meddőség lelki háttere

A meddőség lehetséges lelki okai

Kép: http://gendiagnosztika.hu

"Pszichológiai kutatások jelentős hányada utal arra, hogy a meddőség hátterében stressz, illetve szorongás állhat. (...)
Sok szakember a depressziót, illetve az elkeseredettség érzését találja a meddőség hátterében. Ennek okát legtöbben a korai anya-gyermek kapcsolatra vezetik vissza, amely elsődleges modellként szolgál felnőttkori kapcsolati működésünk szempontjából. Zahn-Waxler és Kochanska (1990) szerint ahol az édesanya például depressziós, elhanyagoló, netán ellenséges vagy türelmetlen volt lányával, ott a gyermek feltehetőleg túlzott érzékenységet és empátiát tanúsított édesanyja irányába, hogy meg tudjon felelni neki. Ugyanakkor szerepének lényege, vagyis hogy mindig más problémáival foglalkozzon, eltávolította annak a lehetőségétől, hogy saját konfliktusait képes legyen hatékonyan megoldani; így ez az űr ahhoz vezetett, hogy ő maga is szorongónak, depressziósnak, elkeseredettnek és inkompetensnek érezheti magát az életében felmerülő kihívásokkal való küzdelem során, például a gyermekvállalás időszakában.

A szülői depressziót és diszharmóniát vizsgáló kutatások eredményeiből az is kiderül, hogyan ismétlődik egyik generációról a másikra a boldogtalanság, a kiegyensúlyozott kapcsolatok fenntartására és a problémák megoldására való képtelenség, mivel a gyerekek is átélik a felnőttek depresszióját kísérő tehetetlenséget és a fokozott felelősségtudatot, amely sokszor akár életreszóló is lehet. Ha ez a mintázat hosszú időn keresztül fennáll és más kapcsolatokra is átterjed, akkor konfliktusmegoldási és emocionális zavarok alakulhatnak ki, olyanok, amelyek a funkcionális meddőség hátterében is feltételezhetőek.

További fontos és semmiképpen sem elhanyagolható tényező a családi minták továbbörökítése. Forward (2000) elképzelése az, hogy a saját családunkban kialakult hiedelmek és szabályok rendszere határozza meg a hozzáállásunkat és attitűdjeinket, tehát azt, hogy mi az amit jónak vagy éppenséggel rossznak tartunk. A szülők által táplált hiedelmekből később szabályok lesznek, amelyek arra késztetik a családtagokat, hogy ezeknek alárendelve éljék mindennapjaikat. A szabályokhoz való ragaszkodás az, ami a családhoz való tartozást erősíti. A nem kielégítő családi környezetben a szabályok kissé elrugaszkodottan, torzultan vannak jelen, ez pedig destruktív belső lelki folyamatokhoz vagy magatartáshoz vezethet. A rosszul funkcionáló családok életében az egyensúly felborul, de legalábbis nehezen fentartható; a jól funkcionáló családok képesek arra, hogy a felmerülő problémákat hatékonyan kezeljék és a félelmeikkel szembenézzenek. A pszichológián belül széles körben elterjedt rendszerszemlélet egyik fontos tézise, hogy a gyermekvállalás helyzete előhívhatja a szülőkben saját születésük élményét és hangulati mintázatát, amelyhez ha negatív érzelmek, félelmek és szorongás társult, tudattalan stresszhatások érvényesülhetnek, amelyek funkcionális meddőséget okozhatnak.

A meddőség okozta stressz

A meddőség olyan krízishelyzet, amely extrém mértékű stresszel jár. A legfrissebb kutatási eredmények szerint úgy tűnik, hogy a meddőségi problémákkal küzdő nők stressz szintje gyakorlatilag megegyezik azokéval, akiket rákkal vagy szívproblémákkal diagnosztizáltak. Freeman (1985) kutatásaiból kiderült, hogy a meddőség problémájával szembesülő nők 50%-a, míg a férfiak 15%-a élete legelszomorítóbb és legnehezebb kríziseként tekint erre a problémra. Azt is kimutatták, hogy a stresszért felelős alfa-amiláz enzimmel nagyobb mértékben rendelkező, meddőséggel küzdő nők 12 %-al kisebb eséllyel estek teherbe hónapról-hónapra, mint az alacsonyabb szinttel rendelkező társaik.

A stressz függetlenül attól, hogy a meddőség problémájának köszönhetően jelent meg vagy más forrásból származik, erős összefüggésben áll a termékenységgel. Ennek megfelelően Cwikel és munkatársai (2004) reciprok kapcsolatról beszélnek a különféle pszichológiai tünetek és a meddőség között. Feltételezik, hogy számos pszichés rizikófaktor állhat a tartós terméketlenség hátterében, miközben azt is megerősítik, hogy ennek az állapotnak a tudatosítása és az ezzel járó negatív élmények tartós stresszállapotot idéznek elő, ami negatív pszichés és fizikai folyamatokkal jár együtt.

A fenti kutatások arra utalnak, hogy amikor egy pár szembetalálkozik a terméketlenség problémájával, akkor olyan pszichés stresszt és nyomást él át, amely tovább akadályozhatja a gyermekvállalást. A kapcsolatban megjelenő teljesítménykényszer, a kudarctól való félelem, a sikertelen próbálkozások okozta bizonytalanság és a meddőséggel együttjáró önbizalomcsökkenés mind komoly lelki megpróbáltatások. A mindezekkel együttjáró nyomás könnyen egyfajta “negatív spirálba” sodorhatja a pár tagjait, hiszen ilyen körülmények között, egyre nehezebb nyugodt, a megtermékenyülést elősegítő állapotba kerülni, így a sikertelen próbálkozások esélye is megnő.

Dr. Alice Domar, amerikai pszichológusnő, bostoni klinikáján 2007 óta foglalkozik kiemelten a meddőség témájával. Praxisában szerzett tapasztalatai és kutatásai alapján azt a következtetést vonta le, hogy a pszichológiai tanácsadás, valamint a tudományos alapokon nyugvó stresszkezelő technikák (relaxáció, konfliktuskezelés, pozitív életszemlélet) alkalmazása jelentős mértékben elősegíti a sikeres gyermekvállalást a meddőség hátterében álló vagy éppen a meddőség okozta stressztényezők kiküszöbölésével. Ezek a pszichológiai technikák elsősorban azért bizonyulnak hatékonynak, mert közvetlenül a szorongás és a stressz, valamint a terméketlenség kritikus állapotával együtt járó depresszív tünetek csökkentésére irányulnak, így segítik a megküzdést."

A  cikk idézet a Géndignosztika.hu oldalon megjelent "A meddőség lelki háttere" című írásból. Teljes terjedelmében itt olvasható: http://gendiagnosztika.hu/meddoseg-lelki-hattere/

Még nincs hozzászólás.

Szólj hozzá a cikhez!

Muszáj lesz Belépés hozzászólást küldeni.